VIRTU tavasz a tányéron – egy kifinomult menüsor, ahol az ízek finoman ébrednek
A héten volt szerencsém megkóstolni a VIRTU étterem új tavaszi étlapját, és még most is nehéz szavakba önteni azt az élményt, amit kaptam. Már maga az érkezés is különleges hangulatot adott, mert maga a MOL Campus impozáns épülete is lenyűgöző, de ahogy felérsz, és megérkezel az étterembe, valahogy minden lelassul. Letisztult elegancia, nyugalom, és egyfajta csendes izgalom lengi be a teret.
Az új menüsor tökéletesen ráhangol erre az évszakra. A tavasz nem harsányan, hanem finoman, rétegről rétegre bontakozik ki a tányérokon. Zsenge zöldségek, üde, tiszta ízek, és olyan textúrák, amik egyszerre könnyedek és mégis izgalmasak.
- Az előételként érkező nyúlpástétom már az első falatnál megadta az alaphangot: krémes, mégis karakteres, amit gyönyörűen ellenpontozott a friss tavaszi salátacsokor roppanóssága és a házi meggyes mustár finoman édeskés-savanykás játéka. Egy igazán kifinomult indítás, ami egyszerre volt elegáns és otthonosan ismerős.
- A leves, a tavaszi zöldborsó-consommé, szinte esszenciája volt az évszaknak. Tiszta, áttetsző, mégis mély ízű alaplé, benne petrezselyemmel és zsenge cukorborsóval – minden kanál frissességet és könnyedséget hozott, mintha maga a tavaszi kert köszönt volna vissza.
- A főétel, a posírozott fogas Kárpáti módra, már egy komplexebb, mégis tökéletesen kiegyensúlyozott fogás volt. A hal omlós és selymes textúráját gyönyörűen egészítette ki a szicíliai pirosrák intenzívebb íze, míg a gombával töltött házi tészta egyfajta mélységet és földközeli karaktert adott az összképhez. Minden elem külön is megállta volna a helyét, együtt viszont egy nagyon tudatosan komponált egészet alkottak.
- A desszert pedig méltó lezárása volt az élménynek: a VIRTU somlói újragondolva nemcsak tisztelgés a klasszikus előtt, hanem egy játékos, modern interpretáció is. Ismerős ízek, mégis új formában – könnyedebb, elegánsabb, és pont annyira kreatív, hogy mosolyt csaljon az ember arcára az utolsó falatnál.
Lendvai Levente séf konyhája számomra pont attól szerethető, hogy nem akar túl sok lenni. Nincs felesleges túlkomponálás – minden elemnek helye és szerepe van, és ez az elegancia végigkíséri az egész élményt. Ez nem csak egy ebéd volt, hanem egy nagyon tudatosan felépített, mégis könnyed utazás a tavasz ízein keresztül.
Ha valaki egy igazán különleges, mégis harmonikus gasztronómiai élményre vágyik, szerintem ezt az új menüt érdemes felírni a listára.
Az ebéd után a SkyDeck kilátóteraszt sem hagyhattuk ki – ami egyszerűen kötelező látványosság. Budapest ilyenkor, tavasszal ébredve, egészen más arcát mutatja onnan fentről.
___





