Lifestyle

Koronavírus más perspektívából: veszélyforrás vagy kihívás?

Egy nagyon izgalmas kerekasztal – beszélgetésen boncolgattuk a Covid vírus kapcsán kialakult munkáltatói és munkavállalói hozzáállásokat, melyek új helyzet elé állították a cégvezetőket. Mindkét oldalról az egyik legfontosabb kérdés, hogy a kialakult helyzetet veszélyforrásként vagy kihívásként kezeljük, mely rengeteg felmerülő kérdést és szervezést von maga után.

Fodor Dániel (Az Év Irodája főszervezője), Al Ghaoui Hesna (újságíró, riporter, egykori haditudósító), Endrei-Kiss Judit (a Telenor HR-vezérigazgató helyettese), Tóth Gergely (a HR Fest alapítója)

A járvány kirobbanásakor az új világrend egyértelműen a home office volt, de egyre többen igénylik az irodai környezetbe való visszatérést. Ennek sok esetben az egyik legfőbb oka a humán faktor, ugyanis egyre hangosabb az igény a személyes találkozásokra és az élő kapcsolattartásra. Gondoljunk csak bele, hogy mennyi kreatív ötlet és építő beszélgetés zajlik az irodai kávézások, közös brainstormingok kapcsán. A hatékony munkarend kialakítása terén a cégek jelenleg többféle modellt követnek az otthoni munkavégzéstől az irodába való teljes visszatérésig. Van, ahol hibrid megoldásokat alkalmaznak, félig online, félig személyes működéssel, de egy közös pont biztosan kirajzolódik: a legtöbb cég az irodai teret sokkal rugalmasabban kezdte el értelmezni, mint eddig. A munkáltatók fontos feladatot kaptak – eljött az ideje az „out of the box” megoldásoknak, a megváltozott körülmények között is a legmegfelelőbb feltételeket biztosítva. Én már ki is próbáltam és elképesztően hangulatos, ahogy a friss levegőn, csodaszép környezetben elmerülhettem a gondolataimban. 🙂

Telenor – Garden Office

„Az elmúlt évek egyik legnagyobb változása zajlik, paradigmák dőlnek meg nap mint nap. Szervezetfejlesztőként a járványhelyzet egyik legnagyobb kihívása, hogy a céges kultúrát továbbépítsük, összetartsuk a csapatokat, megóvjuk a kollégákat a kiégéstől, az otthoni bezárkózástól, az izolációtól. A Telenornál a hibrid megoldásban hiszünk, ezért egyrészt A-B hetes váltásban működő munkarendet alakítottunk ki, illetve bevezettük, hogy hétfőn és pénteken mindenki otthonról dolgozik, amit hosszú távon is szeretnénk megtartani” – fejtette ki Endrei-Kiss Judit, a Telenor HR vezérigazgató-helyettese. Szerinte az iroda egy kommunikációs platform is, a munkáltatói márka fontos eleme, és egyértelműen látszik az is, hogy most még nagyobb szükség van olyan közösségi terekre, amelyek a munkavégzés mellett találkozási pontok is egyben. Ennek egyik példája a Telenor munkatársainak ötlete alapján megszületett Garden Office a cég székházának kertjében; az alternatív kerti iroda lehetőséget teremt a terek kitágítására, a biztonságos, szabadtéri munkára, ami a fertőzésveszély csökkentése szempontjából is előnyös.

Szorgosan jegyzetelek a Garden Office-ban

A megfelelő környezet biztosítása mellett nagy szükség van a munkavállalók biztonságérzetének erősítésére is, ami a dolgozók jóllétének és lelki egyensúlyának a támogatására fókuszál. Nagyon tetszett Al Ghaoui Hesna újságíró, riporter, egykori haditudósító gondolatmenete a témáról, miszerint vannak párhuzamok a mostani járványidőszak és egy háborús helyzet között. Véleménye szerint sokszor a lelki alkalmazkodóképesség határozza meg, hogy hogyan vészel át valaki egy kritikus helyzetet. „A Covid-járvány mindenkit mellbevágott, kilökött minket a napi rutinból. Emiatt az életet sokan kiszámíthatatlannak élik meg. Megtapasztaltuk a saját határainkat, mind emberileg, mind szakmailag, sokak biztonságérzete ingott meg. Mindezt nagyban befolyásolhatja, hogy mit észlelünk a munkáltatónk oldaláról: tud-e támogató közeget nyújtani, és mennyire képes ebben a megváltozott helyzetben jól reagálni” – mondta el.

Fontos, hogy megszólaljanak, akik döntési helyzetben, vezető pozícióban vannak, hiszen a csapatok élén lévő munkatársakra a többiek példaként tekintenek. Krízishelyzetben ez a magatartás különösen nagy hangsúlyt kap, ilyenkor a sebezhetőség felvállalása még hitelesebbé teszi a vezetőket. Al Ghaoui Hesna szociálpszichológiai irányból megvilágítva a témát, és a félelem fizikai és pszichés hatásait elemezve úgy gondolja, hogy a félelem képes falakat emelni, de közben egységesítő erő is lehet, ha egy közösség őszintén tud kommunikálni erről. Szerinte a félelem fontos indikátor, amely segíthet emelni a teljesítményünket, ám ez attól is függ, hogy milyen kontextust teremtünk az adott helyzet köré: fenyegetettségként tekintünk rá, vagy kihívásnak látjuk, amihez csapatként, közösségként állunk hozzá.

Telenor Ház

A karantén elején, a jól működő home office kapcsán sokan úgy gondolták, hogy soha többet nem lesz szükség irodákra, ám a szakértő úgy látja, hogy az irodapiac átalakulása egy hosszabb távú folyamat, de a klasszikus irodai szerepkörök egyértelműen borulni látszanak. „Az irodák funkciója megváltozik. Ami eddig az infrastruktúrát jelentette, az ma már egy közösségi tér, a személyes találkozások, a beszélgetések és a kávézások helye. Épp ezért a most épülő irodaházak tervezésénél egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi terek, amelyek megfelelnek az új munkavállalói elvárásoknak” – mondta el Fodor Dániel, ’Az Év Irodája’ főszervezője.

Azt hiszem, azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy a koronavírus új helyzet elé állította a vállalatokat és feladta a leckét a cégvezetőknek: hogyan lehet emberileg élhető, a munka szempontjából produktív környezetet biztosítani, amely Covid-biztos is. Mostanra a munkáltatói helytállás egyik legfőbb mérője az lett, hogy hogyan reagálnak a cégek a vírushelyzet okozta megváltozott körülményekre. Ha szívesen belemerülnétek jobban is a fenti témákba, akkor nézzétek meg az eseményen készült vágatlan videót: